Kniha Jób

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Jób 36, 1-33

1 És folytatá Elihu, és monda: 2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom. 3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtõmnek igazat adok. 4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású [ember áll] melletted. 5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az õ lelkének ereje. 6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen. 7 Nem veszi le az igazról szemeit, sõt a királyok mellé, a trónba ülteti õket örökre, hogy felmagasztaltassanak. 8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein: 9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak [rajtok]. 10 Megnyitja füleiket a feddõzésnek és megparancsolja, hogy a vétekbõl megtérjenek: 11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az õ esztendeiket gyönyörûségekben. 12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki. 13 De az álnok szívûek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi õket. 14 Azért ifjúságukban hal meg az õ lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló. 15 A nyomorultat megszabadítja az õ nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket. 16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezõre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva; 17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság. 18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el. 19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erõfeszítésre! 20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökbõl. 21 Vigyázz! ne pártolj a bûnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted. 22 Ímé, mily fenséges az Isten az õ erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint õ? 23 Kicsoda szabta meg az õ útjait, vagy ki mondhatja [azt]: Igazságtalanságot cselekedtél? 24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az õ cselekedetét, a melyrõl énekelnek az emberek! 25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja. 26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük õt! esztendeinek száma sem nyomozható ki. 27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködébõl mint esõ cseperegnek alá, 28 A melyet a fellegek [özönnel] öntenek, és hullatnak le temérdek emberre. 29 De sõt értheti-é valaki a felhõ szétoszlását, az õ sátorának zúgását? 30 Ímé, szétterjeszti magára az õ világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit. 31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bõségesen. 32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen. 33 Az õ dörgése ad hírt felõle, mint a barom a közeledõ viharról. [ (Job 36:34) Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyébõl. ]

Verš 5

Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az õ lelkének ereje.

Jób 9:4 - Bölcs szívû és hatalmas erejû: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?

Jób 12:13 - Õ nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.

Jób 12:16 - Õ nála van az erõ és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.

Jób 37:23 - Azért rettegjék õt az emberek; a [kevély] bölcsek közül nem lát õ egyet sem.

Jób 38:23 - A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

Verš 7

Nem veszi le az igazról szemeit, sõt a királyok mellé, a trónba ülteti õket örökre, hogy felmagasztaltassanak.

Ž 33:18 - Ámde az Úr szemmel tartja az õt félõket, az õ kegyelmében bízókat,

Ž 34:15 - Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.

Ž 113:8 - Hogy odaültesse õket a fõemberek közé, az õ népének fõemberei közé;

Verš 14

Azért ifjúságukban hal meg az õ lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.

Jób 22:16 - A kik idõnap elõtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!

Verš 16

Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezõre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;

Ž 23:5 - Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim elõtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.

Verš 23

Kicsoda szabta meg az õ útjait, vagy ki mondhatja [azt]: Igazságtalanságot cselekedtél?

Jób 34:13 - Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?

Dt 32:4 - Kõszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden õ úta igazság! Hûséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes õ!

2Krn 19:7 - Azért az Úr félelme legyen rajtatok, vigyázzatok [arra,] a mit tesztek; mert az Úrnál, a mi Istenünknél nincsen hamisság, sem személyválogatás, sem ajándékvétel.

Jób 8:3 - Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?

Jób 34:10 - Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentõl a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!

Rim 9:14 - Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é [ez] az Istentõl? Távol legyen!

Verš 26

Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük õt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.

Ž 90:2 - Minekelõtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktõl fogva mindörökké te vagy Isten.

Ž 92:8 - Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fû, és virágoznak mind a hamisság cselekedõk, mindörökké elveszszenek õk;

Ž 93:2 - Állandó a te királyi széked eleitõl kezdve; öröktõl fogva vagy te!

Ž 102:12 - Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fû, megszáradtam.

Iz 63:16 - Hiszen Te vagy Atyánk, hiszen Ábrahám nem tud minket, és Izráel nem ismer minket, Te, Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk, ez neved öröktõl fogva.

Nár 5:19 - Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékrõl nemzedékre!

Dan 6:26 - Én tõlem adatott ez a végzés, hogy az én birodalmamnak minden országában féljék és rettegjék a Dániel Istenét; mert õ az élõ Isten, és örökké megmarad, és az õ országa meg nem romol, és uralkodása mind végig [megtart;]

Heb 1:12 - És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.

Verš 31

Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bõségesen.

Jób 37:13 - Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.

Job 36,8 - Reťaze a povrazy sú znakom biedy, nešťastia a utrpenia.

Job 36,10 - Nešťastím upomína Boh ľudí, aby sa odvrátili od neprávosti a hriechu.

Job 36,16 - Núdza je tu predstavená ako divá zver, ktorá má svoju korisť už v pažeráku.

Job 36,16 - "Miesto toho príde blaho nesmierne" je voľný preklad (porov. Heger, Kniha Ijjob, 88). Iní prekladajú: Vyláka ťa aj z pážeráka núdze na široký priestor bez obmedzenia – Alebo aj s opravou hebrejského textu prekladajú: Aj z pažeráka nepriateľovho ťa zachráni – nezlomí ťa nijaké súženie – zavládne šíra sloboda a pokoj – tvoj stôl bude oplývať tučnotou.

Job 36,20 - Zmysel verša je dosť nejasný. Jeho terajšia forma je iste porušená. Heger pokladá verše 19–20 za neskoršiu vsuvku: po noci netúž – by druhovia svojho sa ujali miesta! (Kniha Ijjob, 129). Henne vykladá zmysel takto: Neprivolávaj noc smrti, pretože sa priatelia postavili proti tebe! – Iný pokus o preklad znie takto: Nechovaj v sebe túžbu po noci (zločincov), aby si spolu nevyvolal aj postrach (od zlostníkov).

Job 36,30 - Víchrica upamätúva na Boží súd; aj ona však prináša zúrodňujúci dážď, ktorý je pre vzrast rastlín užitočný a prepotrebný. Ten istý prostriedok v ruke Božej prináša teda aj trest, aj požehnanie, podľa toho, ako ho chce Boh použiť.