výhody registrácie

Kniha Jób

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Jób 33, 1-33

1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet! 2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már. 3 Igaz szívbõl [származnak] beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim. 4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet. 5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elõ! 6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is. 7 Ímé, a tõlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad. 8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját: 9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bûn nincsen bennem. 10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem! 11 Békóba veti lábaimat, és õrzi minden ösvényemet. 12 Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél! 13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt? 14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá! 15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek; 16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel. 17 Hogy eltérítse az embert a [rossz] cselekedettõl, és elrejtse a kevélységet a férfi elõl. 18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át. 19 Fájdalommal is bünteti az õ ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával. 20 Úgy, hogy az õ ínye undorodik az ételtõl, és lelke az õ kedves ételétõl. 21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek. 22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz. 23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét; 24 És [az Isten] könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg õt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam! 25 Akkor teste fiatal, erõtõl duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait. 26 Imádkozik Istenhez és õ kegyelmébe veszi, hogy az õ színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az õ igazságát. 27 Az emberek elõtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem; 28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi. 29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel, 30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával. 31 Figyelj Jób, [és] hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én! 32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat. 33 Ha [pedig] nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!

Jób 33, 1-33





Verš 6
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Jób 9:35 - Akkor szólanék és nem félnék tõle: mert nem így vagyok én magammal!
Jób 23:10 - De õ jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.

Verš 8
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Jób 10:7 - Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedbõl kiszabadítson!
Jób 16:17 - Noha erõszakosság nem tapad kezemhez, és az én imádságom tiszta.
Jób 23:10 - De õ jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.
Jób 27:5 - Távol legyen tõlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.

Verš 10
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Jób 13:24 - Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Jób 16:9 - Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét.
Jób 19:11 - Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

Verš 11
Békóba veti lábaimat, és õrzi minden ösvényemet.
Jób 13:27 - Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
Jób 14:16 - De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!

Verš 20
Úgy, hogy az õ ínye undorodik az ételtõl, és lelke az õ kedves ételétõl.
Ž 107:18 - Minden étket útála az õ lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

Verš 26
Imádkozik Istenhez és õ kegyelmébe veszi, hogy az õ színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az õ igazságát.
Ž 50:15 - És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsõítesz engem.
Iz 58:9 - Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és õ azt mondja: Ímé, itt vagyok. Ha elvetended közüled az igát, és [megszünsz] ujjal mutogatni és hamisságot beszélni;

Verš 30
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
Ž 56:13 - Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat; [ (Psalms 56:14) Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstõl; hogy járjak Isten elõtt az életnek világosságában. ]

Job 33,9 - Elihu zopakuje súhrn Jóbových tvrdení, ktorými ustavične zdôrazňoval svoju nevinnosť (porov. 9,21; 10,7; 12,4; 16,17; 27,5 n.). Odsúdi Jóbovu opovážlivosť. Veď podľa verša 10 Jób pripisoval Bohu istú predpojatosť (porov. 13,24; 19,11).

Job 33,14 - Boh hovorí k ľuďom rozmanitým spôsobom. Elihu uvádza aspoň tri spôsoby: Boh hovorí pomocou videnia (verše 15–18), prostredníctvom chorôb a neduhov (verše 19–22) a konečne cestou priateľského napomenutia (verše 23–28).