  | Kniha JóbBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Jób 13, 1-28 |
1 Jób 13, 1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette. 2 Jób 13, 2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok. 3 Jób 13, 3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten elõtt kivánom védeni ügyemet. 4 Jób 13, 4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok. 5 Jób 13, 5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne. 6 Jób 13, 6 Halljátok meg, kérlek, az én feddõzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire. 7 Jób 13, 7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és õ érette szóltok-é csalárdságot? 8 Jób 13, 8 Az õ személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok? 9 Jób 13, 9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é õt, a mint megcsalható az ember? 10 Jób 13, 10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók. 11 Jób 13, 11 Az õ fensége nem rettent-é meg titeket, a tõle való félelem nem száll-é rátok? 12 Jób 13, 12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak. 13 Jób 13, 13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam. 14 Jób 13, 14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet? 15 Jób 13, 15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte! 16 Jób 13, 16 Sõt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe. 17 Jób 13, 17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat. 18 Jób 13, 18 Ímé, elõterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam. 19 Jób 13, 19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék. 20 Jób 13, 20 Csak kettõt ne cselekedj velem, szined elõl akkor nem rejtõzöm el. 21 Jób 13, 21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem. 22 Jób 13, 22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj. 23 Jób 13, 23 Mennyi bûnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra! 24 Jób 13, 24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül? 25 Jób 13, 25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é? 26 Jób 13, 26 Hogy ily [sok] keserûséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?! 27 Jób 13, 27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait? 28 Jób 13, 28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.
| | | Jób 13, 1-28 |
Verš 4
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
Jób 16:2 - Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan!
Verš 5
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
Prís 17:28 - Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Verš 7
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és õ érette szóltok-é csalárdságot?
Jób 17:5 - Példabeszéddé tõn engem a népek elõtt, és ijesztõvé lettem elõttök.
Jób 32:21 - Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
Jób 36:4 - Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású [ember áll] melletted.
Verš 15
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte!
Ž 23:4 - Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszszõd és botod, azok vigasztalnak engem.
Prís 14:32 - Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
Verš 20
Csak kettõt ne cselekedj velem, szined elõl akkor nem rejtõzöm el.
Jób 9:34 - Venné csak el rólam az õ veszszejét, és az õ rettentésével ne rettegtetne engem:
Jób 33:7 - Ímé, a tõlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Verš 24
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
Jób 16:9 - Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét.
Jób 19:11 - Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
Jób 33:10 - Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Nár 2:5 - Olyan volt az Úr, mint valami ellenség; elnyelte Izráelt, elnyelte minden palotáját, elrontá erõsségeit, és megsokasította Júda leányának a búját, baját.
Verš 26
Hogy ily [sok] keserûséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
Ž 25:7 - Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
Verš 27
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
Jób 33:11 - Békóba veti lábaimat, és õrzi minden ösvényemet.
Job 13,4 - Keď Jóbovi priatelia ustavične tvrdia, že každý trpiaci nešťastlivec musí byť súčasne aj veľkým hriešnikom, podliehajú veľkému omylu a hovoria veľkú lož. Preto ich menuje Jób "nanič lekármi".
Job 13,14 - "Telo držať medzi zubmi" znamená: svoj život a svoje právo až do krajnosti brániť. Aj zvrat "dušu na dlaň klásť" znamená: nebezpečenstvu vystaviť svoj život, ak by sa tak nejaké zlo dalo odvrátiť (Sdc 12,3; 1 Sam 19,5).
